karrier menedzsment

Rendszermérnök: Munka felelősségek, szolgáltatások és funkciók

Tartalomjegyzék:

Rendszermérnök: Munka felelősségek, szolgáltatások és funkciók

Videó: ICT 2014 előadás 11. - Sarkadi-Nagy István, itSMF Magyarország, ITIL Expert 2024, Július

Videó: ICT 2014 előadás 11. - Sarkadi-Nagy István, itSMF Magyarország, ITIL Expert 2024, Július
Anonim

Ki a rendszermérnök? Milyen érdekes a munkája? Mindezt ebben a cikkben tárgyaljuk.

Ki a rendszermérnök?

Ez a szakember a globális és a helyi számítógépes hálózatok karbantartásáért felel. A többszintű topológiával rendelkező komplex rendszerek időnként meghibásodhatnak, leállhatnak a működésük. A kérdéses szakma képviselőjének feladata az egyes számítógépek optimális működésének biztosítása. Nélkülözhetetlen rendszermérnök irodákban, üzletekben, gyártásban, különféle vállalatokban stb.

Az operációs rendszerek telepítéséhez, a programok különféle alkotóelemeinek megfelelő állapotban tartásához, valamint a meghibásodott alkatrészek és alkatrészek javításához szakképzett szakemberre van szükség. A munka nehéz és kemény. Meg kell értenie, hogy mi a felelősség csak egy emberért. Végül is a mérnök az, aki valójában egy vállalkozás munkájától függ.

Rendszermérnök felelőssége

Mit kell tennie egy mérnök rendszerprogramozónak?

Milyen a rendszeres munkanapja? A munka az összes elérhető számítógép átvizsgálásával kezdődik. Ellenőrizzük a hálózatok integritását, az adatátviteli sebességet, a fájlmegosztást stb. Néhány vagy akár több számítógép szkennelése után problémákat jelezhetünk. Egy profi szakember feladata ezeknek a problémáknak a megoldása. A kisebb problémák megoldása után meg kell kezdeni a szoftverek beállítását és néhány számítógép javítását. Itt mindig van munka: sikertelen illesztőprogramok, meghibásodott operációs rendszer, stb. Minden attól függ, hogy a számítógépet használó felhasználók milyenek. Valójában gyakran nem a legtapasztaltabb és kompetens munkavállalók valahogy tiltják a számítógépeket.

A javítás után fel kell kérdeznie az alkalmazottakat, hogy továbbra is vannak-e problémák a számítógépekkel. Ha hiányoznak, akkor elmehet haza vagy egy másik cégbe, ahol ugyanazt a munkát kell elvégeznie.

Szakmai követelmények

A rendszermérnök nagyon felelősségteljes és nehéz szakma. Bármely más szakemberhez hasonlóan a kérdéses szakma képviselőjéhez is szükség van bizonyos készségekkel és tulajdonságokkal.

Az alábbiakban néhány ezek közül.

A szakembernek olyan fontos tulajdonságokkal kell rendelkeznie, mint a figyelmesség, pontosság, alaposság és türelem. A rendszermérnöknek mindentől eltekintve kiváló memóriával, fejlett technikai gondolkodással és képességével kell folyamatosan fejlesztenie magát. A számítástechnika halad és változik. Ezért a programozó-mérnök gondolataiban semmiképpen sem szabad megállni.

A kérdéses szakma képviselőjének olyan fontos tulajdonsággal kell rendelkeznie, mint a társaság. Ez egyrészt ugyanazon mérnökök csapatában végzett munka, másrészt az emberekkel folytatott állandó kommunikációnak köszönhető. Nyugodtan és körültekintően meg kell hallgatni a vállalat alkalmazottait, akik megpróbálják elmagyarázni, mi a probléma a számítógépükkel. Tehát társaság nélkül a munka állni fog.

Rendszermérnök: a szakma előnyei és hátrányai

Mint minden más szakmában, a programozó-mérnök szakmának is vannak előnyei és hátrányai.

Mi több? Meg kell érteni.

A szakma következő előnyei különböztethetők meg:

  • Kényelmes munkakörülmények. Általában a munkanapokat egy számítógépes központban töltik.
  • Szabálytalan munkarend. Az összes munka elvégzése után a rendszermérnök könnyen hazamehet. Minden azonban a társaságtól függ.
  • Jó fizetés. Havonta 16-30 ezer rubelt kereshet. A jövedelem az elvégzett munka mennyiségétől is függhet.
  • Szabadidő. A munka során néha van olyan szabad idő, amelyet a kikapcsolódásra vagy az önfejlesztésre fordíthat.

A szakma hátrányai:

  • Képzetlen és ezért írástudatlan emberek jelenléte a számítógépes operátorok személyzetében.
  • Nagy munkakövetelmények. Ez jelentős számú feladatot is magában foglal.

A szóban forgó szakma érdemei sokkal nagyobbak. Talán éppen ezért a szoftvermérnök szakma annyira népszerű manapság.

Rendszermérnök jogok

Mint minden más kézműves esetében, a kérdéses szakmában is van egy rendszermérnök munkaköre.

Van egy záradék a munkavállalói jogokról. Mi lehet megkülönböztetni itt?

  • A rendszerprogramozó különféle segítséget igényelhet a vállalatirányítástól. Ez vonatkozhat a jogokra és a szakmai kötelezettségekre.
  • A munkavállalónak minden joga van ahhoz, hogy megismerje a hatóságok terveit és döntéseit, amelyek így vagy úgy kapcsolódhatnak a munkavállaló tevékenységéhez.
  • A munkavállalónak joga van más strukturális részlegek szakembereit vonzani a különféle problémák megoldása érdekében (a szerkezeti felosztásról szóló rendelet hiányában az ilyen tevékenység csak a hatóságok hozzájárulásával megengedett).
  • Különféle javaslatok benyújtása munkájuk javítása érdekében. Erre a rendszermérnök is teljes mértékben jogosult. Az ebből fakadó kötelezettségek természetesen nem csökkennek.
  • A munkavállalónak joga van megbízható, a munka lényegét tükröző, a feladatok elvégzéséhez szükséges információkhoz és dokumentumokhoz kapni.

A rendszermérnök jogai tehát terjedelmes és méltányosak.

A szakma felelősségéről

Meglehetősen nagyszámú felelősséggel tartozik a rendszermérnök. Emiatt a szakterület nagyon nehéz és felelősségteljesnek tűnik.

A munkaköri leírás mindent megfogalmaz, amelyért a szóban forgó szakma képviselője felelős. Tehát a munkavállaló felelős:

  • szakmai feladataik szisztematikus vagy teljes elmulasztása miatt;
  • szakmai feladataik nem megfelelő teljesítéséért;
  • a magántulajdon által okozott károkért (anyagi kár);
  • munkaügyi tevékenységük során elkövetett bűncselekmények vagy bűncselekmények esetén.

Érdemes egyetérteni azzal, hogy a rendszermérnök utasításaiban a felelősség meglehetősen egyértelműen és tartalmasan van megfogalmazva. A magas színvonalú szakembernek tudnia kell, hogy miért felelõs, és ezért hozzáértõen kell elvégeznie munkáját.

A rendszermérnök 1. és 2. kategóriájáról

A szóban forgó szakma két kategóriába tartozik. Mindegyik képviselőjének kötelessége ismernie különleges feladatait.

Mi tehát jellemző az egyes kategóriákra?

Az 1. kategóriába tartozó rendszermérnök köteles:

  • Távollétében pótlót - helyettesét - tegyen.
  • Világosan ismeri a tartományi eszköz szabályait.
  • Van ötlet a különböző operációs rendszerekkel való együttműködésre.
  • Ismerje meg a nevek könyvtárainak működési rendszerét az interneten.
  • Van egy ötlet az operációs rendszerekről és azok részletes beállításairól.

A 2. kategóriába tartozó rendszermérnök köteles:

  • Ismerje meg az információbiztonság alapjait.
  • Ismerje meg az internetes interakció szabályait.
  • Van egy ötlet az operációs rendszerek alapbeállításairól.
  • A TCP / IP űrlap protokolljának részletes szabályainak és részletes szabályainak ismerete.

A kérdéses szakma fontossága

Összegzésül meg kell próbálnia megérteni, milyen fontos és hasznos a kérdéses szakma. Végül is csak egyértelműen tudjuk, hogy a programozó-mérnök-rendszermérnök szakma manapság nagyon igényes. Sok fiatal, aki az egyetemen "számítógépes hálózatok és mikroelektronika szakirányú" diplomával rendelkezik, pontosan a kérdéses pozícióra dolgozik.

A mai világot nem lehet elképzelni számítógépek nélkül: szinte bármilyen munka kapcsolódik hozzájuk. A rendszermérnök olyan személy, aki nem engedi a berendezésnek a meghibásodását. Ez az oka annak, hogy a figyelembe vett szakma annyira fontos és hasznos a társadalom számára.