Példák a szakmai konfliktusokra és azok megoldására. A szakmai konfliktusok típusai

A társadalomtudomány tanítja, hogy a társadalmi kapcsolatok konfliktusokat is magukban foglalnak. Így működik a világ: ami jó az orosznak, az a halál a németnek. A várakozások, célok és érdekek eltérése miatt nézeteltérések és konfliktusok merülnek fel. Hogyan lehet kiszabadulni az ilyen helyzetekből minimális veszteséggel? A konfliktus mindig rossz? Próbáljuk kitalálni a szakmai konfliktusok példáinak tanulmányozásával: a társadalomtudományban egész iparág működik ebben a témában.

Hogyan kezdődik a konfliktus és hogyan jellemezhető?

A tudomány a konfliktust úgy határozza meg, mint a motívumok, célok, elvárások eltéréseit. Ez az ellentmondás nemcsak kívül, hanem az egyénen belül is megnyilvánulhat. A konfliktus mindig két vagy több különféle nézőpont jelenlétét vonja maga után.

Érzelmileg a konfliktusot stressz, feszültség, kellemetlen érzések jellemzik, még öt érzék szintjén is. Az elhúzódó, krónikus stádiumú konfliktus pszichoszomatikus betegségeket okozhat a személyes tervben vagy a társadalmi negatív csoportfolyamatokban, például egy csapat bomlásában, a munkatermelékenység csökkenésében és sztrájkban.

A társadalmi konfliktusok szintén megkülönböztethetők: a társadalmi szakmai konfliktusok példái nem ritkák. Ilyenek a hírhedt osztálykonfliktusok (Európában) vagy a kasztok (Indiában).

Most egyáltalán nem merültek fel szakmai konfliktusok: a történelem példái ezt megerősítik. Például a 19. század gazdag volt felfedezésekben, és melyik feltalálót azonnal felismerték? Minden felfedező között konfliktus van a közvéleménygel.

Milyen tudományok tanulmányozzák a konfliktusokat

Az összeférhetetlenségeket a társadalomtudomány és a humán tudományok széles skálája vizsgálja, a konfliktus szintjétől és okától függően. Ezek az iparágak a következők:

• szociológia;
• konfliktus kezelés;
• társadalomtudomány;
• társadalomtudomány;
• pszichológia;
• kezelése;
• politológia és mások.

Sok tudomány sokféle szempontból tanulmányozza a konfliktusokat, de miért?

Tanulmányoznom kell a konfliktust?

„Aki figyelmeztet, fegyveres” - mondja a népszerű bölcsesség. Ez az oka annak, hogy a konfliktus mint jelenség ismerete nagyban segíthet nem csak a vezetőknek, hanem bárki másnak.

Mindenki legalább egyszer megtapasztalta a személyes konfliktusokat; egyesek emlékeztethetnek a szakmai konfliktusok példáira, például az ellenőrnek többször kellett vitatkoznia az átutazókkal, a pénzügyi ellenőrrel pedig a mulasztásokkal.

Tudva, hogy hogyan lehet megkerülni vagy enyhíteni a különbségeket, hogyan lehet kijutni az ellentmondásos helyzetekből, sok energiát, időt és egyéb erőforrást takaríthat meg. Időközben a tudomány már különféle kritériumok szerint rendszerezte a konfliktusokat.

A konfliktusok típusai és besorolása

A leggyakoribb kritérium szerint a konfliktusokat külsőre és belsőre lehet osztani: az előbbiek kapcsolódnak a társadalomhoz, a körülöttük lévő világhoz, az utóbbi az egyén belső arénájában bontakozik ki.

A társadalmi konfliktusok csoportjában kiemelkednek a munkaügyi nézeteltérések, amelyek között többféle ellentmondás azonosítható:

• Munkaügyi konfliktusok. Ezek a foglalkoztatási viszonyokhoz kapcsolódnak minden megnyilvánulásakor, és elsősorban a törvény oldja meg őket.
• Szervezeti konfliktusok. Ezeket az egyes alkalmazottak vagy csoportok viselkedésében vagy attitűdjeiben mutatkozó eltérésekben fejezik ki, amelyek a munka kollektív szokásainak és vállalati normáinak megfelelnek.
• Interperszonális konfliktusok. A véleménynyilvánítás külső formájától függetlenül az ilyen nézeteltérések alapvetően személyes motívumok.
• Szakmai konfliktusok. Az alaptevékenységek szerves részét képezik, és minthogy beilleszkedtek egy adott szakma lényegébe.

A szakmai konfliktusok egyre gyakoribbak: a történelemből származó példák mondhatnak nekünk a híres Koni ügyvédről, akinek munkája teljes egészében konfliktusokból állt.

Hogyan kapcsolódnak a munkaügyi és a szakmai konfliktusok?

A munkaügyi és a szakmai konfliktusokat nem szabad összetéveszteni: az egyetlen közös dolog, hogy üzleti területen merülnek fel. A munkaügyi konfliktus azt jelenti, hogy létezik egy munkaszerződés, amelyben ellentmondások vannak, például a főnök úgy döntött, hogy megváltoztatja a munkamódot, és a szakember nem akarja átváltani új ütemtervre. Egy másik lehetőség az, ha kollektív szerződés alapján a munkavállalónak joga van pénzügyi támogatásra, de a munkáltató megtagadja ezt a kifizetést. Ilyen esetekben a munkavállaló fordulhat a munkajogi bizottsághoz vagy a bírósághoz, mivel a vita a megállapított norma megsértésén alapul.

A szakmai konfliktusok nem kapcsolódnak egy adott munkahelyhez vagy a munkáltatóhoz, hanem átfogóak az ugyanazon szakterületen lévő kollégák számára. Példa erre a tanár tevékenysége, amely tele van különbségekkel a hallgatókkal, szüleikkel, ellenőrökkel és az adminisztrációval. A helyzetek eltérőek lehetnek: az ellenőrzés, a vizsgálatok eredményei, a papírmunka helyességét és a követelmények elfogadhatóságát vitatják. Ha a tanár megváltoztatja munkahelyét, nem valószínű, hogy ily módon kizárja a konfliktushelyzeteket tevékenységéből, mivel ezek a szakmára jellemzőek.

Konfliktusok a szakmai tevékenységben

A szakmai konfliktusok általában nem rosszindulatú tevékenységek eredményei, hanem az alaptevékenységek természetes alkotóelemei. Ilyen konfliktusok akkor merülnek fel, amikor az ember elkezdi sajátos tevékenységeit.

Vannak jól ismert, egymásnak ellentmondó szakmák, például ügyvéd, felügyelő vagy adóellenőr. Nehéz elképzelni az ügyvédet, aki mindenkivel egyetért, vagy az ellenőrt, aki édesen elmosolyog egy elhaladó szabadútra. Általában kevés ember szereti a pénzügyi ellenőröket, mindazonáltal kötelesek dolgozni és megadni a szükséges mutatókat, amint a hazai rendszerben szokásos.

A szakmai konfliktushelyzet speciális stressztűrést és sajátos személyiségjegyet igényel. Lehetséges-e egy érzelemre méltó és érzelmi ember választani például a rendészeti tisztviselő hivatását? Valószínűleg mindig választhat, és kérdés az, hogy ez lesz-e a lényeg.

Feltételezzük, hogy a pályázók már a szakma megválasztásának szakaszában megértik jövőbeli tevékenységeik lényegét. Valójában kiderül, hogy messze van ettől az esettől, és a fiatalok sok évvel később, a gyakorlatban kitalálják a konfliktusok fennállását választott munkájukban.

A konfliktusos viselkedés típusai

A társadalomtudomány a kutatás során számos tipikus stratégiát azonosított a konfliktushelyzetekben való viselkedésről:

• Versengés. Ma az egyik legnépszerűbb módszer, amely méltánytalanul emeli a társadalmilag elfogadott rangot. Az ilyen rendszernek az iskolai tantervbe történő bevezetésére tett kísérlete nem tartja be a vizet, mivel lényegében ez a modell azon alapul, hogy a saját érdekei erőteljesen kielégítik mások hátrányát.
• A lámpatest szépen lefedte az "adaptáció" kifejezést. Az egyik leggyakoribb viselkedési mód a nagyvállalatoknál, a vállalati kultúra normáinak teljes bevezetése esetén, függetlenül az egyes alkalmazottak hozzáállásától. Ezt diszharmonikus áldozatokban fejezik ki, saját érdekeikkel egy másik érdekében.
• Kompromisszum. A "sem te, sem én" elv alapján jár. Egy ilyen stratégia csökkenti valamennyi fél érdekeit, és egyikének sem nyújt teljes megelégedést.
• Az elkerülés a lusta és óvatos modell. Az ilyen típusú viselkedés esetén a személy elhagyja a másokkal való kölcsönhatást és a személyes célok elérését is - ez egyfajta tudományos jellegű „ostobaság”.
• Együttműködés. Úgy tűnik, hogy ez az egyetlen konstruktív megoldás. Ez egy harmadik lehetőség, amely kielégíti az összes érintett fél érdekeit. Ez a megoldás teszi a konfliktusokat a fejlődés forrássá.

Különféle szakmai konfliktusok

Ebben a kategóriában a felmerülő ellentmondások alcsoportjai különféle kritériumok alapján megkülönböztethetők:

• tevékenységi terület szerint: jogi, szolgáltató szektor, orvostudomány, közigazgatás és egyéb iparágak;
• a terhelés iránya szerint: fizikai (fáradtság, szabálytalan nap) és erkölcsi (nehéz döntések meghozatala, másokért való felelősségvállalás, mások és más emberek korlátainak kénytelen megsértése);
• az esemény jellegénél fogva: természetes (amikor az orvos orvosi injekcióval kényszeríti a beteget bántani) és mesterséges (az állami rendszer költségeivel jár, amikor az államfelügyelő akaratlanul bürokratikusan kényszeríti a felesleges dokumentumok gyűjtését).

A további elemzés segít azonosítani a szakmai konfliktusok más típusait, ám kritériumaik eltérőek lesznek.

Példák a szakmai konfliktusokra

Sokuk létezik a szolgáltató szektorban, például háztartási gépek javításakor, szabóműhelyben, fodrászatban. Első pillantásra termékeny és monetáris munka, mi nem meleg hely? Ez nem volt a helyzet: az emberekkel való munka mindig potenciális konfliktusokat von maga után, amelyek az ügyfelek elégedetlenségéből adódnak a nyújtott szolgáltatások iránt.

A közszolgálat szintén nem felhőtlen, mivel a köztisztviselő különleges státusza jelentős felelősséget ró rá. Ezenkívül nem mindenki hajlandó eleget tenni egy adott állami intézmény követelményeinek, és egy ilyen helyzetben az állami profilképviselő arra kényszerül, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek ütközhetnek a rendszer résztvevőinek érdekeivel.

Például nehéz elképzelni egy adózót, aki önként és boldogan adót ad az államnak. Az adóhatóságok azonban minden intézkedést megtesznek az ilyen kifizetések megszerzése érdekében, néha akár erőszakkal is.

A katonai vagy rendészeti tisztviselő a szakmai konfliktus különösen szembetűnő példájává válik: az erkölcsi, a fizikai, a természeti és a mesterséges konfliktusok itt összefonódnak. Mi a helyzet egy fegyver használatával, nem is beszélve az ellenségeskedésről vagy a gyanúsított fogva tartásáról.

A bíró szakma ugyanolyan ellentmondásos, mert az egyik fél mindig elégedetlen a döntéssel, és jogellenesnek tekinti. Az oroszországi szakmai konfliktusok példáit jól illusztrálja az államférfi hivatás: ezek kritikája elkerülhetetlen.

Háztartási és szakmai konfliktusok: mi a különbség?

Maguknak a nevekből következik, hogy ezek a nézeteltérések a társadalmi élet különböző területein és eltérő okokból merülnek fel. Mi a különbség a háztartási és a szakmai konfliktusok között?

A háztartások az együttélési helyzetekkel, a vendégház szabályainak megsértésével, a jó szomszédsággal és a munkakörnyezettel társulnak - a csapat magatartási normáinak be nem tartása, kényelmetlenségeket okozva a munkavállalók számára.

Ha a szakmai konfliktusok önmagában egy adott tevékenység költségei, akkor a háztartási konfliktusokat általában szándékosan provokálják vagy felgyulladják.

A háztartási konfliktusok elkerülhetők a felek jóindulatával és a kompromisszumra való hajlammal, míg a szakmai konfliktusok kizárhatók.

A karrier-tanácsadás az egyik módja annak, hogy képet kapjunk a lehetséges konfliktushelyzetekről.

Hasonló tárgyat az iskola óta mindenki ismert volt, és a mai napig nem veszítette el relevanciáját. A pályaválasztási tanácsadás nemcsak az, hogy meghatározzuk az ember hajlandóságát egy adott tevékenységre, hanem hogy megismerjük a választott szakma profilját, annak tartalmát és tartalmát, valamint a kockázatokat és előnyöket.

A pszichológiai eszközök segítségével folytatott karrier-tanácsadás segít meghatározni, hogy egy adott tevékenység alkalmas-e a vizsgált személyre, mivel minden munkaprofilhoz egy preferált személyiségtípus tartozik.

Még ha meghatároznánk is a tevékenységek vezető orientációját, akkor számos olyan szakma létezhet, amelynek keretei között eltérő konfliktusok vannak, amelyeket csak egy bizonyos személyiségszerkezet engedhet meg. Felteheti az ügyféllel egy kérdést: „Adjon példát a szakmai konfliktusról a kiválasztott szakmában”, és azonnal világossá válik, mennyire teljes mértékben elképzel egy ember ezt a tevékenységet.

Szakmai pszichológiai portré

Annak meghatározásakor, hogy a választott szakma megfelel-e a személyiség típusának, tanácsos kezdeni egy adott tevékenység szakmai konfliktusainak felsorolásával. Például konfliktus egy fogyasztóval (fodrász számára), partnerével (ügyvéd), hatóságokkal (ügyvéd), állami intézményekkel (vallásos személy), diákokkal (tanár).

Ezen adatok alapján meg kell találni, hogy mely tulajdonságok kívánatosak egy ilyen tevékenységhez, és melyek egyáltalán nem elfogadhatók. Például a kitartás fontos az ügyvédek számára, a kitartás a tanárok számára, a megfelelés pedig a fodrász számára.

Bármelyik szakma esetén a magas stressztűrés jó, mivel egy ilyen ember képes gyorsan váltani egyik üzemmódból a másikba, és a saját költségén nem érzékeli a negatív értéket.

Hogyan lehet csökkenteni a stresszt a szakmai konfliktusok miatt?

Itt minden szakember, ha kívánja, megtalálja saját receptjét. Természetesen vannak jól ismertek:

• A tapasztalat a nehéz hibák fia. Az idő múlásával kialakult a stresszhatásokkal szembeni pszichológiai védelem, ezáltal csökkentve a terhelés szintjét.
• A konfliktushoz való hozzáállás, mint a kedvenc szakmájának elkerülhetetlen része.
• Leválasztás - tudatosság olyan állapota, amelyben a szakmai helyzeteket mintha kívülről is megfigyelik, és nem állnak kapcsolatban a szakemberrel. Egyszerűen fogalmazva: nem annyira sértő, hogy nem érinti személyesen.

Nyilvánvaló, hogy a konfliktus nem olyan rossz, ha megfelelő hozzáállást alakít ki ehhez. Alig van értelme a konfliktust a negatívral szinkronizálni, mert a fizikai törvények szerinti feszültség potenciálja önmagának és a társadalomnak a hasznát képezheti.