Adatbázis-adminisztrátor - milyen szakma?

Az adatbázis-adminisztrátor olyan szakember, aki a különféle szervezeti adatbázisokra vonatkozó követelmények kidolgozásáért felel. A tároló tervezésével, hatékony felhasználásával, integritásának fenntartásával és karbantartásával foglalkozik. Az adminisztrátor kezeli a számviteli típusú nyilvántartásokat és védelmi rendszert szervez az adatbázisban szereplő információk jogosulatlan felhasználása ellen. Ennek a specialitásnak a részletes leírását az „Adatbázis-kezelő” szakmai szabvány tartalmazza, amelyet az Orosz Föderáció Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztériuma 2014. szeptember 647n. Számú, 647n. Számú végzésével hagyott jóvá. Különleges kód: 40064.

Rendszergazdai feladatok

Az átadott információáramok fontos szerepet játszanak a modern világban. Minden adat rendszerezett bizonyos csoportokban - alapokon. Az adminisztrátor az a személy, aki biztosítja ezen alapok képzett kezelését, ideértve az átfogó védelmet is. A szervezetekben zajló folyamatok összekapcsolása miatt ez a szakma nagyon igényes a piacon.

Az adatbázis-adminisztrátor fő feladata a szervezetben található összes berendezés (hálózatok, szerverek és egyéb elektronika) folyamatos működésének biztosítása. A szakember tevékenysége magában foglalja az algoritmusok végrehajtását a teljes információmennyiség feldolgozására és terjesztésére a vállalkozásban (annak karbantartása és ütemezése), amely lehetővé teszi a szükséges információk folyamatos kinyerését és felhasználását, ha szükséges.

Az adatbázis adminisztrátora olyan szakember, aki legtöbbször egy kész információs rendszer karbantartásával foglalkozik. De bizonyos esetekben más feladatokat állítanak előtte a munkafolyamat részeként:

• folyamatábrák és adatbázisok tervezése és fejlesztése;
• a szükséges követelmények kidolgozása;
• az adattárház teljesítményének szabványosítása;
• a hozzáférési jogok és az alapszabályok megfogalmazása;
• az adatbázisok biztonsági másolatban történő másolása és visszaállítása;
• a felhasználói fiókok formátumának meghatározása;
• a rendszer jogosulatlan behatolása elleni adatbázis-védelem használatának lehetőségeinek vizsgálata;
• opciók kidolgozása hardver típusú hibák és szoftverhibák megelőzésére az adatmennyiség integritásának megőrzése érdekében;
• lehetővé teszi a gyors átváltást az adatbázis-kezelő rendszer frissített verziójára.

Általános adminisztrátor kötelezettségek

Az adatbázis-adminisztrátor munkaleírása számos információtechnikai tevékenység végrehajtását írja elő a szervezetben. Bármely utasítás számos általános pontot tartalmaz, amelyek jellemzőek bármilyen információkezelőre.

1. Információs adatbázisok folyamatos másolása készenléti állapotban. Állandó adattárolás esetén, kiszolgálókkal vagy hálózatokkal kapcsolatos problémák esetén az információs adatbázisból származó összes adat (vagy annak nagy része) könnyen visszaállítható.
2. Rendszeres szoftverfrissítés. Az információs tömböket gyakran nem egy program dolgozza fel, hanem egy karbantartás-orientált szoftver egész komplexumát. Ezért az állandó szoftverfrissítéssel az adatbázis adminisztrátora ismeri a különféle szoftveres szolgáltatások, protokollok (hálózat) tulajdonságait, valamint a programozási ismereteket a különféle számítógépes nyelveken. Ezenkívül minden adminisztrátornak képesnek kell lennie arra, hogy önállóan megírjon egy segédprogramot, amely a tevékenységéhez szükséges.

Különleges felelősségi csoportok

Az adminisztrátorként végzett munka magában foglalja az általános feladatokon túl a specifikus funkciók öt csoportjának az egyikét:

• az adatrendszerek zökkenőmentes működésének biztosítása;
• az információs adatbázisok munkájának optimalizálása;
• adatvesztési károk megelőzése;
• adatbázisok biztosítása különféle biztonsági intézkedésekkel;
• az infobázisok bővítésének és fejlesztésének menedzselése.

Az adatbázis (adatbázisok) működésének biztosítása az alábbi feladatokat foglalja magában.

1. Információk másolása az adatbázisból biztonsági másolat módban.
2. Információk helyreállítása az adatbázisból.
3. Az infobázisok elérésének lehetőségeinek kezelése.
4. Az adatbázis-kezelő szoftver telepítése, konfigurálása.
5. Az adatbázisok működése során bekövetkező események elemzése.
6. Naplózási és javítási események, amelyek az adatbázisok információinak feldolgozása során következnek be.

Az információs adatbázisok optimalizálása a következő feladatokat foglalja magában:

• adatbázisok működésének elemzése, statisztikai információk gyűjtése az információs adatbázisok működéséről;
• az adatbázisokkal együttműködő számítási adatok újraelosztásának optimalizálása;
• az infobázisok teljesítményének ésszerűsítése;
• az adatbázisokkal kölcsönhatásba lépő számítógépes hálózatok elemek optimalizálása;
• az infobázisokra vonatkozó lekérdezések végrehajtásának optimalizálása;
• az életciklus-szabályozás optimalizálása, amelyet az információs rendszerekben tárolnak.

Az adatok sérülésének és elvesztésének megelőzése a következő felelősségeket foglalja magában.

1. Információs adatbázisok készenléti állapotban történő másolására vonatkozó rendelkezések kidolgozása.
2. A tartalék rendelkezések betartásának ellenőrzése.
3. Infobázisok biztonsági mentési terveinek kidolgozása.
4. Az adatok információs másolatainak automatikus mentési módban történő létrehozására szolgáló eljárások kidolgozása.
5. Az adat visszaállítási eljárások végrehajtása az adatok összeomlása után.
6. A rendszerben előforduló hibák elemzése, a jogsértések okainak azonosítása.
7. Útmutatások és iránymutatások kidolgozása az adatbázis-karbantartáshoz.
8. Hardver és szoftver adatbázisok működésének tanulmányozása.
9. Az infobázisok működésének és működőképességének beállítása.
10. Javaslatok kidolgozása a támogató szoftver és hardver korszerűsítésére.
11. Az információs adatbázisok működésében bekövetkező hibák kockázatának értékelése és elemzése.
12. Az infobázisok automatikus lefoglalásának módszereinek fejlesztése.
13. A cserélhető adatmódok bevezetésére szolgáló eljárások kidolgozása.
14. Jelentés az adatbázisok működéséről.
15. Tanácsadás a felhasználók számára az információs adatbázisok üzemeltetésében.
16. Javaslatok kidolgozása a munkavállalók továbbképzése területén.

Az adatbázisok különféle biztonsági intézkedésekkel történő biztosítása a következő felelősségeket foglalja magában:

• adatbázis-információs biztonsági stratégia kidolgozása;
• az információbiztonsági intézkedések betartásának nyomon követése alapszinten;
• a rendszer működésének optimalizálása a biztonság területén az adatbázis szintjén;
• az információs rendszer ellenőrzése és az adatbázisok védelme a külső fenyegetésekkel szemben;
• az információs adatrendszerek biztonságát elősegítő rendeletek kidolgozása;
• a biztonsági rendszer fejlesztése az információs rendszerek működésére nehezedő terhek csökkentése érdekében;
• jelentések és jelentések készítése az információs médiumokban és tárolókban a biztonsági rendszerek teljesítményéről és állapotáról.

Az infobázisok bővítésének és fejlesztésének kezelése az adatokkal a következő felelősségeket foglalja magában.

1. Az adatbázisokba tartozó információk feldolgozási rendszerének problémáinak elemzése és javaslatok kidolgozása az adatbázisok működésének kilátásainak fejlesztésére.
2. Szabályzat kidolgozása a szoftverrendszer-adatbázisok, az új szoftveropciókban lévő adatbázisok és az új platformokkal való kombinációjuk frissítésére.
3. Az információs adatbázisokkal való együttműködés új lehetőségeinek és módszereinek tanulmányozása és megvalósítása.
4. Az infobase lehetőségek frissítéseinek nyomon követése.
5. Az adattárak megvalósításának nyomon követése, valamint az új platformokkal és új szoftververziókkal való kompatibilitása.
6. Az egységek szerkezetének fejlesztése és létrehozása, a személyi tartalék fejlesztése.

Problémaorientált rendszergazda

A problémaorientált adatbázis-kezelő olyan szakember, aki az adatbázis-rendszer működése során felmerülő problémák megoldásával foglalkozik. Az ilyen problémák előfordulásának forrása különféle lehet. Ez lehet az adatok pontatlansága, a kereslet hiánya, a gyártási folyamatok megbízhatatlansága stb.

A problémaorientált rendszergazda azonosítja és strukturálja a belső és a külső problémákat. Az azonosított problémákat elemezzük, majd kidolgozzuk azok megoldási lehetőségeit.

Leggyakrabban a problémák megoldására összpontosító rendszergazda vesz részt vészhelyzet esetén, amikor a helyzet gyors minősített elemzésére és a megoldás keresésére van szükség.

A legtöbb esetben a problémaorientált rendszergazda a válság idején a hálózati rendszergazda feladatait látja el, és adatbázisokkal és a hálózat felhasználóinak összeköttetésével működik együtt egy szervezetben.

Válság esetén az adminisztrátor először elemzi a szervezet erőforrásainak rendelkezésre állását a probléma megoldására belülről, ellenőrzi az új technológiák felhasználásának lehetőségét a válság leküzdésére és előrejelzi, hogy mennyi időre lesz szükség a szervezetnek a probléma megoldására.

A probléma-orientált hálózatkezelő tevékenységének algoritmusa a következő:

• a helyzet elemzése;
• a válság idején felmerült konkrét problémák azonosítása;
• az ilyen problémák megoldására felhatalmazott szervezet azonosítása;
• a probléma megoldásának elemzése a pénzügyi költségek kiszámításával;
• a válság előtti helyzet helyreállításának tervezett időtartamának meghatározása;
• a problémák tényleges megoldása, ha a fenti műveleteket és számításokat a vezetés jóváhagyja.

Teljesítmény elemző

Az adatbázis-adminisztrátorok feladata a teljesítmény-elemzés területén az adatbázis működésének elemzése és új módszerek kidolgozása az elemzés során azonosított problémák megoldására. A teljesítményelemző feladatai a következők:

• a rendszer és annak alkotóelemeinek felépítésében fellépő hibák elemzése;
• hiányosságok keresése a programok megbízhatóságában és teljesítményében minden szinten, ideértve a hálózati interakcióban lévő hardverproblémákat és a rendszer logikáját;
• szkriptek fejlesztése, amelyek különféle heterogén adatokat dolgoznak fel a programok és a számítógépek működéséről (keresési lekérdezések, információk a hibakeresési eszközökről, hálózati forgalomról stb.);
• a legfontosabb információk kiválasztása, az adatok bemutatása elemzésre alkalmas formában;
• új megközelítések kidolgozása a rendszer teljesítményének gyűjtésére és osztályozására;
• az analitikai eszközök automatizáltságának, önállóságának és megbízhatóságának fokozása, fejlesztése;
• olvasható és könnyen fejleszthető kód létrehozása;
• új módszerek létrehozása a teljesítményproblémák megoldására, építészeti koncepciók kidolgozása, részvétel az adatrendszerek megbízhatóságának növelésében;
• hálózati alkalmazások programozása.

Rendszer adatraktár adminisztrátor

Az adattárház adminisztrátora gyakorlati munkát végez, amely az adatbázis-rendszerek beállításaival és a használatából eredő hibák hibakeresésével kapcsolatos.

Az adattárház-kezelő feladatai a következők:

• automatikus telefonközpont adminisztrációja;
• távoli és helyi szerverek, hálózatok és tárolók karbantartása;
• helyi szerverek, internetkorlátozások, távoli hozzáférésű szerverek beállítása, minden felhasználó számára közös hálózat létrehozása;
• szerver menedzsment;
• berendezések karbantartása munkaképes állapotban;
• terminálhozzáférés beállítása a felhasználók számára (ha szükséges);
• hálózati rendszerindító számítógépek szervezése;
• munkahely létrehozása az alkalmazottak számára;
• alacsony áramú rendszerek telepítésének segítése;
• irodai berendezések és számítógépek kis javítása;
• műszaki és szoftver felhasználói támogatás.

Rendszergazdai követelmények

Az általános követelményeknek megfelelően a 40064 kódú szakmai szabvány magában foglalja a műszaki felsőoktatás rendelkezésre állását. Egyes munkáltatók számítógépes oktatásra is szükség van. Ennek oka az a tény, hogy a rendszergazda munkája magában foglalja az adatbázis strukturált modelljének felépítését, valamint a megfelelő programok írását.

A megfelelő oktatás mellett a következők is fontos követelmények:

• képesség elemzésére a szervezet különböző részlegeinek információkezelési igényeit;
• a program új termékeinek tesztelésére szolgáló készségek, amelyeket a szervezeti egységek és egységek fejlesztettek ki;
• képesség kezdeményezni az adatok tárolására szolgáló új algoritmusok és módszerek kifejlesztésében, valamint az előrejelzett eredmény termelékenységét és termelékenységét növelő információk felhasználására szolgáló technológiák fejlesztésében;
• tapasztalat az információs adatbázisok felhasználóival való interakció technikáinak fejlesztésében.

Tanulási eredmények

Az átlagbér ellenére az adatbázis adminisztrátora komoly követelményeket támaszt a kiadásakor. Ide tartoznak a következők:

• az információs bázisok különféle típusú architektúráinak munkájának jellegének és céljának megértése;
• az a képesség, hogy nem csak tervezzen, hanem optimalizálja az információs rendszerek felépítését;
• magas szintű képesítés az olyan algoritmusok alkalmazásának területén, amelyek biztonságot nyújtanak a rendszeren belül és annak védelmét a külső veszélyekkel szemben;
• a programozási nyelvek ismerete, a modellezés és a jelölések;
• képesség a lekérdezések nyelveinek használatához az infobázisokig.

Továbbképző tanfolyamok

Azoknak az embereknek, akik az információs adatbázisok területén adminisztrátor szakmával rendelkeznek, számos típusú kurzus létezik e területen a képesítések fejlesztése érdekében. Az ilyen tanfolyamokat tudományos vagy oktatási intézmények alapján folytatják le, amelyek nagy mennyiségű további tudást és készséget biztosítanak az információs adatbázis adminisztrációja területén.

A következő specialitások, amelyekben javíthatja az adatbázis-kezelő készségeit:

• információs tömb modellek fejlesztése;
• információs hálózati adatbázisok tervezője;
• adminisztrátor az 1C program adatbázis területén, különféle területeken;
• hálózati adminisztráció;
• Microsoft SQL Database Administrator
• információtárolási folyamatok kezelése.

Rendszergazda fizetése

Az infobázisok adminisztrátorának munkája a munka sajátosságai miatt nem jelent részleges foglalkoztatást. A társadalom teljes számítógépesítése ahhoz vezetett, hogy a válság idején sem csökkent a hálózati adminisztráció területén képzett személyzet iránti igény. Legfőképpen az adminisztrátorokra a fővárosokban van szükség.

A helyzetelemzés alapján kiderült, hogy az információkezelés területén a szakemberek átlagos fizetése milyen szintű az országban.

A 2017. évi eredmények szerint megállapítást nyert, hogy az adatbázis-kezelő fizetését a következő számok fejezik ki:

• Moszkva - száz tíztől százhatvan ezer rubelig;
• Szentpétervár - hetvenhét-tízezer rubelt;
• a régiókban - negyven-hetvenöt ezer rubelt.

Egyes régiókban a bérek az átlag alatt vannak, de miután az alkalmazott javítja képességeit, növekszik. Az ügyintéző szakmáját az jellemzi, hogy a tudás szintjének bármilyen növekedése és új készségek elsajátítása leggyakrabban pozitív hatással van a bérekre.

Az adatbázis-kezelőnek számos előnye van. Mindenekelőtt a társadalom informatizálása folyamatosan növeli az információs szakemberek iránti igényt. Ezenkívül a hálózati munka folyamatos önfejlesztést tesz lehetővé jogosulatlan személyek bevonása nélkül.